A kezdetek...
"Kutató" évek, tanulás
Tehát jöttek a „kutató évek”, a tanulás, fejlődés, és ezzel párhuzamosan az első örömök. Amikor az egyszerű bundás almára a jó 20-as éveiben járó, 30 felé közeledő, multinál dolgozó, könnyekkel a szemében azt mondta: a nagymamám készített utoljára ilyet. Hogy a felvágásakor kicsorduló; keserű csokival bélelt, fahéjas szilvás gombócról ne is beszéljek. S meg kell mondjam, majd mindig azok az ételek arattak sikert, melyek a magyaros, vagy legalábbis az európai gyökerekhez nyúltak,- de azért az örökös pirospaprika, só, bors vonalán túlmenően ízesítve. S jellemzően a legegyszerűbbek!
A jóga és az indiai konyha
Tévedés ne essék: nagyon szeretem az indiai ételeket. Meg a batáta pürét bambusz gőzölő edényben főtt céklával… De NEM MINDIG! És merő divatból az ázsiai különleges ételeket sem teszem napi gyakorlattá. Én többé s kevésbé zöldség levesen, palacsintán, rakott krumplin, lecsón, túrós buktán, kakaós csigán és társain nőttem fel. Szeretem őket – az enyéim!
Gluténmentes mindennapok
Sajnos a 2010-es évekkel újabb kihívásokkal kellett szembenéznem: glutén érzékeny lettem! Nem volt elég nekem a jó 10 évet igénybevevő hús, és tojásmentes életre átállni, a saját ízlésvilágom kialakítani, még ez is! Mit lehet ilyenkor tenni, gyorsan körbenézni a divatossá vált Paleo, és vegán, vagy gl.mentes vegán világban! S ott mit láttam? Kókuszzsír, kókusz olaj, pálma olaj, eritritol (csak az első alkalommal szalad tőle az ember a ház legkisebb helységébe), csupa szokatlan, ismeretlen, táj-, íz-, és éghajlat idegen dolog. Legtöbbjük hűtő hatású. Arról, hogy mindezek kitermelése az őserdők kiirtásával jár, hogy a többnyire repülővel történő szállítás milyen környezeti károkat okoz, már nem is beszélek…, nagyobb ettől a gondom. A divatos vega receptekben szereplő gránátalmáért, különleges külhoni gyümölcsért, zöldségért, citrom nádért szintén nem tud az ember a sarki közértbe leugrani. Ezeket nem vetem el, de megtartom a különleges alkalmakra. De szerda este fél 7-kor? Marad a sütőtök, burgonya, répa, paszternák/gyökér, s ami 40km-es körzetben megnőtt…
Az extra, külhoni gyümölcsöket-zöldségeket, alapanyagokat pedig óvatos duhajként tartom meg különleges eseményekre, szűkebb körű társasági összejövetelekre. Hogy az extra-extra maradjon!
Sütés-főzés hús, tojás, liszt nélkül
Annak ellenére, hogy hús/tojás/liszt nélkül nem olyan egyszerű sütni, főzni, ma már „könnyű” az ember helyzete, a könyvesboltok polcai, az internetes blogok százai gyors eligazodást nem nyújtanak ugyan, de legalább van miből válogatni az újra orientálódáshoz. Szerencsére nem kellett újabb 10 évet várnom, a 30 év lakto-vegetáriánus előélet a maga rugalmasságot megkövetelő gyakorlatával nagyon jó alapot kínált a glutén mentes életre való átálláshoz. Segített ebben a Németországban eltöltött közel 5 év is a maga gazdag, kicsit testesebb konyhai hagyományával.
Most már tudtam: mit akarok – és mit kerülök! Tehát megtartottam a gyerekkori hagyományos ízeket amennyire lehetett, szezonálisan ötvöztem egy csipet könnyebb, franciás/angolos/olaszos ízléssel, télen testesebb sváb/bajor hagyománnyal, s néhanapján fűszerezem a Keleti íz világgal. Nekem ez így megfelel. S ha húsevő családtagokat/barátokat látok vendégül, hát a testesebb, laktatóbb ételek közül válogatva vendégelem meg őket. Hogy nekik is kedvezzek, s ne érezzék magukat fél óra múlva úgy: füvet ettek…
